Kopernikusz városa: Olsztyn

OlsztynLengyelország északi részén, a Lyna-folyó partján fekvő város az olsztyni tóvidék határain belül esik. 15 tó veszi körbe a vidéken tartományi központként fontos szerepet betöltő Olsztynt. A város ipari centrum és vasúti csomópont, lakóinak többségét ugyan lengyelek alkotják, de szép számmal találhatók köztük német származásúak is. Az elmúlt években Olsztyn népessége hihetetlen mértékben megnövekedett, köszönhetően annak, hogy lassacskán magába olvasztotta a környező kis településeket.

Olsztyn 176 ezres lakosságával a régió legnagyobb városának mondhatja magát. A város a II. világháborúban komoly károkat szenvedett, ezért épületeinek többsége már a modern kor szüleménye. A város környékén sűrű erdők terülnek el, a külvárosi területek 20%-át erdőségek alkotják. Közelében két természetvédelmi terület, folyók és tavak találhatók, melyek vonzó úti céllá teszik a szabadba vágyó turisták körében.

A környékbeli városokhoz képest Olsztyn viszonylag későn, 1353-ban nyerte el a városi rangot. Ekkor a város még porosz nevet viselt, Allensteinnek hívták. A meglehetősen kicsi település könnyen megadta magát a vidéket már uraló Német Lovagrend támadásának. Nem sokkal ezután épült fel erődje és a gótikus Szent Jakab templom. A várost hamarosan elfoglalták a lengyelek és kiűzték a lovagrendet Olsztynból. Ezt követően a város életében egy nyugodt, a fejlődésnek kedvező időszak következett. Ám a békét nem sokáig élvezhették az itt élők. A német lovagok hamarosan visszatértek és tovább folytatták az elnyomást. A felkelésre elszánva magukat Olsztyn lakói csatlakoztak a porosz városokhoz 1440-ben és létrehozták a Porosz Szövetséget, melynek célja volt, hogy segítse a lengyeleket a Német Lovagrend ellen. A sikeres háború után Olsztyn 1466-ban csatlakozott Lengyelországhoz. Lassan a gazdasági fejlődése is beindult, kihasználva előnyös helyzetét a Varsó és Królewiez közti fő kereskedelmi útvonal mentén. Ennek köszönhetően hamar kereskedelmi központtá vált, de ez az időszak sem tartott örökké. A 18. század végén a svédek vetettek véget neki, akik földig rombolták a várost és az egész régiót. Utána még a pestis is sújtotta a lakosságot. Lengyelország 1772-es felosztása után Olsztyn A Porosz Királyság része lett.

OlsztynA 20. század a város történetének legtragikusabb időszaka volt. Az I. világháború után Németországhoz került, a II. világháborúban a szovjetek égették fel Olsztynt. Épületeinek közel fele odaveszett, a háború után a stagnálás időszakát élte. A fellendülés akkor kezdődött, mikor a közelben 1967-ben létrehozták a gumiabroncs gyártó üzemet. A világháború után Olsztynban végbement a polonizáció, melynek egy olyan városban, ami egy évszázadon át germanizálódott, különösen nagy jelentősége volt. A zilált múlt ma már szinte semmilyen szempontból nem érezhető és nem látható a városon, Olsztyn kellemes hangulatú történelmi településként tárt karokkal várja a turistákat.

Olsztyn legfőbb látnivalója az óváros, benne a várkomplexummal, a Szent Jakab templommal és a Főtérrel. A város történelmi magját fal veszi körbe, benne sajnos a vártnál kevesebb régi épület áll. A háború pusztítása után alig-alig maradt kézzel fogható emléke a középkorból, de ami túlélte a sorscsapásokat, azt gondosan helyreállították.
Olsztyn ma már csak romokban látható várának története nem szűkölködött fordulatokban. Ez a város legrégebbi épülete, a 14. században épült, eredetileg két szárnnyal. A régészeti ásatások azt valószínűsítik, hogy a várat a semmiből építették fel, alóla korábbi erőd maradványai nem kerültek felszínre. A vár mindvégig fontos szerepet játszott Lengyelországnak a Német Lovagrenddel szemben vívott küzdelmében. Olsztyn várában látott el adminisztrációs feladatokat, illetve vett részt a védelem megszervezésében a lengyel csillagász, Nikolausz Kopernikusz. A vár északkeleti szárnyában élt, egy tágas szobában, melynek ablakából a Lyna-folyóra láthatott rá. A háborúkat követően visszavonult és a fromborki székesegyházban kezdett dolgozni.

Kopernikusz és Olsztyn neve szorosan egybeforrtak. A város a Kopernikusz Szövetség székhelye, mely azon városokat kapcsolja össze, ahol a csillagász élt és tevékenykedett. Olsztynban számos helyen felfedezhetők a világ egyik legjelentősebb csillagászának nyomai, természetes, hogy a város egy planetáriummal is tiszteleg legnevesebb polgára előtt. Az olsztyni planetáriumot évente több ezer látogató keresi fel.

Dąbrowa tóOlsztynnak a vár mellett legjelentősebb történelmi épülete a Szent Jakab templom. Gótikus stílusban épült a 14. században, eredeti fa tornyát 1596-ban kőből építették újjá. Jelképe lett a 63 m magas torony, de belsejében is érdemes körbenézni, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú dekorációja nagyon látványos. A templomban a 16. század közepétől kezdve már lengyel nyelven folytatták a szentmiséket. A város másik fontos temploma az 1722-1726. között épült, egy hajós Keresztelő Szent János templom. Az épületet körülvevő falnak egy kis kápolna is a részét képezi, benne Szent Barbara 18. században festett képével.
A Régi Városháza az óváros központi terén áll. A két emeletes épület a 14. századból származik, gótikus stílusban építették. 1640-ben az eredeti épület leégett, de négy évvel később helyreállították. Az első emeleten a városi tanács folytatta le gyűléseit, míg a Városháza pincéjében a kereskedelemé volt a főszerep. Középkori pincehálózata és napórái a Városháza legjellegzetesebb részletei.

Olsztyn környékén a gyönyörű tájat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Sziklamászásra, siklóernyőzésre, barlangászásra, lovaglásra, túrázásra számtalan lehetőség kínálkozik. A város határain belül 1000 hektáron terül el egy erdős park, melyben hat turistaútvonal vezet, a tavak és folyók ideálisak a vizisportokhoz, vitorlázáshoz. A szabadtéri kikapcsolódáshoz természeti adottságainak köszönhetően Olsztyin az egyik legjobb választás. Lengyelországban.

Mi a véleményed? Szólj hozzá Te is!

Loading Facebook Comments ...

Még nincsenek hozzászólások. Légy az első.

Vélemény, hozzászólás?

Nézd meg ezeket is:
Utazás Észak-Lengyelországban

Látnivalók a Mazuri-tóvidéken

Close